Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.
A legfrissebb Magyar Közlöny tartalmazza az 1762/2015. (X. 16.) számú kormányhatározatot, amely a 2007-2013-as uniós ciklus egyik fontos határideje (idén év vége) előtt két hónappal kezdeményezi módosítani a Környezet és Energia Operatív Programot. A kormány ugyanis felhatalmazza Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a bevonásával érjék el az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken, hogy az alábbi táblázatban rögzített keretek mentén módosuljon a KEOP.
Mindez egyébként azt a nyári – 1489/2015. (VII. 21.) számú – kormányhatározatot követi, amelyben Seszták Miklós és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt a feladatot kapta Orbán Viktor kormányfőtől, hogy az uniós pályázatokból visszamaradt pénzeket alakítsák át vissza nem térítendő forrásokká (pénzügyi eszközzé). A cél a nyári határozat alapján leginkább az időnyerés volt a források lehívásának maximalizálása mellett. Már akkor is felhívtuk rá a figyelmet, hogy beszédes volt a két miniszternek adott feladat amiatt, mert éppen azok Operatív Programok vannak az ő irányításuk alatt, amelyeknél viszonylag gyengén állt akkoriban a forráslehívás (KÖZOP, KEOP, TIOP).
Igaz az idei év vége nem emiatt fontos, hanem amiatt, hogy a projektek kivitelezői csak eddig nyújthatják be a számlákat a magyar szerveknek, hogy azokat később majd Brüsszellel el lehessen számolni. (Amint egyik e heti anyagunkban rámutattunk: a záró pénzügyi elszámolás majd csak 2017. március 31-ig kerül sorra, így addig még van lehetőség a számlák tartalmának változtatgatására).
A fentiekben említett változtatási kísérlet (beragadó források pénzügyi eszközzé alakítása) után most a friss kormányhatározat a KEOP-on belül tényleges forrásátrendezést is végre akar hajtani (ezt előbb Brüsszelnek el kell fogadnia), hiszen a táblázat alapján az alábbiakat kell letárgyalnia a két miniszternek:
- Összesen 103 milliárdot csoportosítanak át a KEOP 5. prioritása irányába, amely a “Hatékony energiafelhasználás” nevet viseli
- A legnagyobb átcsoportosítása a KEOP 1-es prioritása felől érkezik (61 milliárd forint), amely az Egészséges tiszta települések címet viseli. Ide tartoznak például a hulladékgazdálkodással, a szennyvízkezeléssel, illetve az ivóvíz minőségének javításával kapcsolatos projektek és ezek közül soknál akadozás látszik, ami a késedelmes állami projektek havonta frissülő listájában is visszaköszön. (így tehát elveszik a forrást).
- A második legnagyobb forrásátcsoportosítás a 7-es számú prioritást érinti, amely a projektek előkészítése nevet viseli és 20 milliárdos mozgatásról van szó.
- A KEOP 2-es számú, a Vizeink jó kezelése című prioritásától 17 milliárd forintot csoportosít át a kormány, amelybe a jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása, a komplex vízgyűjtőfejlesztés, a települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja, a környezeti kármentesítés, valamint a vízgazdálkodási tervezés projektek tartoznak. Ezek közül is szép számmal találtunk késedelmes projekteket a fent említett listán.
- A legkisebb forrásátcsoportosítás a KEOP 8-as számú prioritását érinti, amely a KEOP lebonyolításának finanszírozásához történő technikai segítségnyújtást takarja és amelyet 5 milliárddal kurtít meg a mostani javaslat.
