gondocs istvan

Dr. Göndöcs István ügyvezetô

Dr. Göndöcs István a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai tanácsadójaként számos javaslatot fogalmazott meg a kormány KKV Stratégiájával kapcsolatos tavaszi roadshow-jának pécsi rendezvényén. Most a már kész anyagról kértük a véleményét.

– Mindenképpen üdvözlendő, hogy még a tervezés időszakában bejárta az egész országot a minisztérium, mert így a kkv-k javaslatai is bekerülhettek a stratégiába. Azonban azt látni kell, hogy a területi különbségek komoly gondokat okoznak a vállalkozások helyzetében és lehetőségeiben. A korábbi pályázati rendszerekben például a baranyai vállalkozások az első években, amikor kijöttek az EU-s pályázatok, gyakorlatilag nem tudtak pályázni, mert a kiírásokat az általános magyar viszonyokra alakították ki, a baranyai vállalkozások többsége pedig nem ütötte meg azt a mértéket, hogy egyáltalán el tudtak volna indulni a pályázatokon. Ehhez képest már nagyon sokat javult a helyzet. Most azt látom, hogy erre megszületett a válasz, részben a stratégia harmadik pillérében, amely a települési, térségi gazdaságfejlesztési programok keretrendszerének kialakítását foglalja magában, tehát olyan intézményi kereteket, támogatási konstrukciók kidolgozását, melyek lehetővé teszik a gazdaság helyi erősségeiben és hálózataiban rejlő potenciál kihasználását. A mai kor azon világtrendjei közül, amelyek minket is nagyon erősen érintenek, a legjobban ismert az informatika megtermékenyítő szerepe: például említhetem a robotikát, ami komoly nagyságrendben fog munkaerőt felszabadítani a jövőben, illetve a hálózatosodást, amelyről kevesebbet beszélnek vagy talán kevesebben értik, hogy ez miről szól, de azt gondolom, nagyon jó, hogy gondolt erre a gazdaságfejlesztés és hogy a területfejlesztési szempont visszakerül a fejlesztési célok közé. Mert azzal, hogy megszüntették a régiókat, gyakorlatilag elhalt a térségi szemlélet. Készültek ugyan városstratégiák, településstratégiák, van megyei stratégia is, de olyan gazdaságfejlesztési szervezetek, programok, amelyek összefüggően segítenék a vállalkozások hálózatosodását, korábban nem voltak, ez pedig egy nagyon komoly versenyképességi tényező lesz a jövőben.

Az ipari parkok, a technológiai parkok újraszabályozása is egy ilyen fontos elem a stratégiában, mint ahogy a második esély, a sikertelen vállalkozás után újra vállalkozást alapítók támogatása is, amit a mi cégünk is elengedhetetlennek tart. Ismert, hogy a vállalkozások mintegy kétharmada megbukik az első három évben. Ezeknek a vállalkozóknak a nagy része nem indul újra, nem vállalkozik, mert részben megijed, másrészt nincs olyan segítsége, hogy ezen az úgynevezett „halálvölgye szakaszon” átsegítse őket. Ezt annyira komolyan vettük, hogy cégünk, az Eco-Cortex Kft. egy saját GINOP1.1.1. pályázat támogatásával „VINTER” néven létrehoz egy virtuális inkubátorházat, aminek most indul a tesztüzemmódja. Ennek az a lényege, hogy az érintett vállalkozók egy olyan internetes alapú szakmai támogatást kapnak, ami egyrészt azoknak segít a felkészítésben, akik vállalkozni szeretnének, másrészt pedig azoknak, akik már megalapították a vállalkozást, és az első évek nehézségeivel birkóznak. Több program is elérhető ebben a virtuális inkubátorházban, van, amelyik a most aktuális generációváltásra összpontosít, hiszen – és ezt is írja az anyag, hogy – a vállalkozások, mikrovállalkozások 2/3-ánál, amelyek egyébként az összes hazai vállalkozás 94%-át teszik ki, ebben az évben megy végbe a generációváltás, mert a rendszerváltáskor alakult cégek vezetői kiöregszenek. Azt gondolom, hogy a személyes véleményem és vállalkozói aktivitásom is egybecseng azokkal az elemekkel, amiket valószínűleg nemcsak a mi hozzászólásaink alapján, hanem mások álláspontja és a statisztikák alapján is figyelembe vettek a kkv-stratégia megalkotásakor.

– Valamilyen kritikát meg lehet fogalmazni az új KKV Stratégiával kapcsolatban? Belekerült-e esetleg olyan elem, ami nem biztos, hogy a kkv-k előnyére szolgál?

– Egyelőre nem találtam ilyen, bár még nem volt elegendő időm a stratégia tanulmányozására. Azt azonban kijelenthetem, hogy ennyire sokoldalú és differenciált programot még egyszer sem láttam a magyar gazdaságban. Az, hogy a stratégia megalkotói az ország minden térségéből kérték a vállalkozók véleményét, mindenképpen egy differenciált képet eredményezett, ez látszik is, hiszen nem „a” nagy átlagra kialakított projekteket, programokat hirdetnek.

Viszont nagyon érdekes, hogy hazánkban a mikro-, a kis- és a középvállalkozások együtt a vállalkozások 99,8%-át teszik ki, és csak 0,2% a nagyvállalkozások aránya. De ha megnézzük, hogy az állam hová költötte a támogatásokat az elmúlt 20-25 évben, akkor az derül ki, hogy a döntő többségét erre a 0,2%-ra fordította, ami valahol „érthető”, mert ebben a szegmensben egyszerre nagy tételben jelennek meg eredmények, az exportképesség stb. De ha a foglalkoztatás oldaláról nézzük a helyzetet, megállapítható, hogy a foglalkoztatásban 2/3-ot képviselnek a kkv-k, a „nagyok” pedig csak 1/3-ot, és a jelenlegi szakaszban termelékenységjavulásban messze megelőzzük a nagyvállalkozásokat, akkor mindenképpen indokolt volt, hogy a kkv-kra több pénzt fordítsanak. Azt gondolom, azt jó lenne látni – és ha valami, akkor ez nincs benne az anyagban, mert ez csak a kkv-król szól –, hogy valahol van egy olyan megerősítés, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások döntő többségét a kkv-kra fogja fordítani a kormány és nem a nagyvállalkozások betelepítésére. Jelenleg nem a foglalkoztatás a fő probléma, hiszen munkaerőhiány van, ezért fontos lenne, hogy megnőjön a hazai vállalkozási kör tőkeerőssége és a piaci stabilitása. Fontos lenne, hogy úgymond „megnyugtassák” a kkv-kat, hogy ezután ők lesznek a középpontban, mert az innovációnak és a termelékenységnövekedésnek, a foglalkoztatásnak, a területfejlesztési kiegyenlítődésnek a kkv-szektor a legfontosabb szegmense. Az összetételt tekintve Baranyát még az országos átlagnál is rosszabb helyzet jellemzi, magas a mikrovállalkozások száma, középvállalkozásból alig van néhány, nagyvállalkozás pedig nincs is a megyében. Ez a struktúra teljesen azt mutatja, hogy a legjobban a mikro-, kis- és középvállalkozói szektort kellene segíteni abban, hogy egy kategóriát előre tudjon lépni.

K. T.

Forrás: PBKIK, Dél-Dunántúl Gazdasága

Partnerséget építünk – megjelent az új KKV Stratégia

Kérjen ajánlatot!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.